Affirmatív környezet

Tudástár

Affirmatív környezet

A korábban említett kommunikációs nehézségeken kívül LMBT+ betegeink számos más ellátási barrierrel is találkozhatnak, amikor segítségért fordulnának vagy igénybe vennék az egészségügyi ellátórendszert, ilyenek lehetnek a társadalmi környezetből lecsapódó nehézségek, valamint a politikai és intézményi működésbe belekódolt strukturális egyenlőtlenségek.

Fontos szem előtt tartanunk, hogy az ellátórendszerrel és más intézményekkel kapcsolatos korábbi tapasztalataik és mindennapi interakcióik hatással vannak az LMBT+ személyek viselkedésére, megjelenésére és kommunikációjára is. A társadalmi előítéletekben, korábban átélt diszkriminációban, negatív tapasztalatokban és belsővé tett negatív társadalmi attitűdökben gyökerező kisebbségi stressz jelentősen befolyásolja környezetükkel való interakciójukat. Az LMBT+ személyek  kisebbségi helyzetükből adódóan folyamatos alert állapotban vannak jelen a többségi társadalommal folytatott interakciójukban, mivel inkább kitettek a környezetből érkező negatív visszajelzéseknek, előítéleteknek és bántalmazásnak, aminek hatásaként esetükben sokszor akár életmentő is lehet a környezetük és kommunikációs partnerük nagyon pontos és érzékeny olvasása. Ennek következtében sok LMBT+ személy rengeteg energiát fordít arra, hogy a környezet információit feldolgozva következtetést vonjon le arra vonatkozóan, hogy mennyire biztonságos számára a az adott közeg/helyzet.

Mivel az LMBT+ betegek többsége nagyon figyelmesen olvassa a környezetet a fent említett okokból, sokszor apró diszkrét jelekkel is elég üzennünk számukra, hogy nálunk ők is biztonságban vannak: ilyen lehet egy szivárványos matrica vagy férfi-női feliratok helyett egyszerű “Mosdó/WC” felirattal ellátott fülkés mellékhelyiségek kialakítása.

Rendelőnk inkluzivitását jelezhetjük LMBT+ betegeink számára azzal is, hogy nemi és szexuális kisebbségekhez tartozó párokat, szivárványcsaládokat, vagy összességében az emberi sokszínűséget ábrázoló plakátokat, magazinokat és szóróanyagokat helyezünk el a váróteremben.

Lényeges lenne továbbá beteghívó rendszereink LMBT+ inkluzivitásának növelése, például azzal, hogy a betegeket – már csak a személyiségi jogai védelmében is – nem névvel, hanem sorszámhívó rendszerrel irányítjuk a rendelőkbe. Ennek különös jelentősége lehet transznemű betegek esetén, kifejezetten az aktuális magyarországi jogi környezetben, ahol sok transz személy kénytelen korábbi nevét tartalmazó dokumentumokkal élni, függetlenül attól, hogy megjelenését tekintve hol áll a tranzícióban, vagy esetlegesen túl esett-e már nemi megerősítő műtéten.

Figyeljünk arra, hogy az azonos nemű partnereket is megfelelő módon kezeljük és bevonjuk az ellátás során, épp úgy, mint heteroszexuális kapcsolatok és házasságok esetén. Amennyiben az eljárásrendek vagy az inkluzivitás célzó lépéseket tervezünk vonjunk be szakértőket pl LMBT+ civil szervezeteket. Fontos, hogy a saját lehetőségeinket kiaknázva próbáljunk támogatást nyújtani az LMBT+ kisebbségnek. Igyekezzünk befogadó, támogató üzeneteket hordozó rendelőket és kórházakat kialakítani.

Az ellátórendszerben megélt strukturális akadályok lehet LMBT+ betegeink számára a tájékoztató anyagok és protokollok, a betegfelvételi kérdőívek és a dokumentációhoz használt felületek, számítógépes programok heteronormatív és cisnormatív felépítése. Ezek a dokumentumok és rendszerek nyelvhasználatukból és kialakításukból adódóan nem alkalmasak arra, hogy az LMBT+ betegeink valóságát megjelenítsék, nem teszik lehetővé ezen populáció számára a megfelelő információk szolgáltatását, így nehezítik az optimális ellátást.

Példák az űrlapok és dokumentációs felületek LMBT+ inkluzívizásának növelésére

ElőnytelenElőnyös

Neme

  • férfi

Neme:

_____________ .

(Ha nyitott kérdés ként tesszük fel, szabad válaszadási lehetősséggel, biztosíthatjuk nem cisz betegeink számára, hogy az őket leginkább jellemző választ adhassák.)

Kapcsolati státusza:

  • hajadon / nőtlen
  • házas
  • elvált
  • özvegy

Kapcsolati státusza:

  • hajadon / nőtlen
  • stabil párkapcsolatban él
  • bejegyzett élettársi kapcsolatban él
  • házas
  • elvált
  • özvegy
(Az LMBT+ személyeket nemi identitásuk  és/vagy szexuális orientációjuk miatt sokszor kitagadják családjukból, vagy megfosztják tőlük a család támogatását. Emiatt esetükben különösen fontos lehet az értesítendő személy(ek) vagy helyettesdöntéshozó(k) regisztrálása az adatlapokon és/vagy dokumentációs felületeken, hiszen ilyen esetben az egészségügyi törvényben rögzített automatikus mechanizmusoktól eltérő megoldás lehet a beteg legjobb érdeke. Előfordulhat, hogy a beteg tájékozott ezeket a lehetőségeket illetően, de az is megeshet, hogy nekünk kell tájékoztatást nyújtanunk arról, hogy joga van megadni szükség esetén értesítendő személyt, vagy kijelölni helyettesdöntéshozót.)

Szükség esetén értesítendő személy?

Helyettes döntéshozó?

(A szexuális orientáció ismerete számos esetben befolyásolhatja a javasolt szűrővizsgálatokat, bizonyos mentális és fizikális egészségre, valamint egyes rizikóviselkedésre előfordulását.

Fontos információt szolgáltat továbbá az ellátónak a szexuális viselkedéssel, fogamzásgátlással, védekezési módszerekkel kapcsolatos további kérdések szempontjából.)

Szexuális orientációja?

          _____________

(A szexuális életre, partnerek nemére vonatkozó neutrális természetű, nyitott kérdések segíthetnek a betegeknek átlépni a szexualitást övező társadalmi tabut. Sokszor jelentős többlet információval szolgálhat számunkra, befolyásolhatja döntéshozatalunkat a szükséges és lehetséges szűrővizsgálatokat és szükséges/javasolt védekezési módszereket/barriereket illetően.)

Szexuálisan aktív? / él szexuális életet?

Milyen nemű személyekkel folytat szexuális kapcsolatot?

Egy, vagy több partnere van? / Egy, vagy több partnerrel folytat jelenleg szexuális kapcsolatot?

Milyen barriert vagy barriereket használ?

Egy másik fontos ellátási barriert jelenthet az ellátást és a tájékoztatást befolyásoló jogszabályi háttér ismerete. Sok esetben találkozhatunk LMBT+ betegeink eseten az átlagostól számunkra eltérő hozzátartozói kapcsolatokkal.  Mindannyian tudjuk, hogy egy házaspár esetén kit tekintünk automatikusan szükség esetén értesítendő személynek, vagy legközelebbi hozzátartozónak, esetlegesen helyettésdöntéshozónak. De mi a helyzet egy bejegyzett élettársi kapcsolat, vagy egy azonos nemű tartós együttélés esetén? Egy szivárványcsaládban (azonos nemű szülökkel élő) gyermek esetén kik látogathatják a gyermeket és kik jogosultak információt kapni a gyermek állapotáról?

Az LMBT+ személyeket sokszor kitagadják családjukból, vagy megfosztják tőlük a család támogatását nemi identitásuk  és/vagy szexuális orientációjuk okán. LMBT+ betegeink esetén mindezek miatt különösen fontos lehet az értesítendő személy(ek) vagy helyettesdöntéshozó(k) regisztrálása az adatlapokon és/vagy dokumentációs felületeken, hiszen ilyen esetben az egészségügyi törvényben rögzített automatikus mechanizmusoktól eltérő megoldás lehet a beteg legjobb érdeke. Előfordulhat, hogy a beteg tájékozott ezeket a lehetőségeket illetően, de az is megeshet, hogy nekünk kell tájékoztatást nyújtanunk arról, hogy joga van megadni szükség esetén értesítendő személyt, vagy kijelölni helyettesdöntéshozót. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatos akadályba ütközünk LMBT+ betegeink és hozzátartozóik tájékoztatásával vagy kapcsolattartásával összefüggő kérdéseket illetően, érdemes felvenniük a kapcsolatot a Háttér Társasággal, akik több évtizedes tapasztalatukkal segítséget nyújthatnak számunkra.

Az inkluzivitás növelése érdekében próbáljuk minél több munkatársunk számára lehetővé tenni hogy részt vegyen érzékenyítő vagy kommunikációs képzéseken, ezzel segítve a kommunikációs barrierek megoldását. Igyekezzünk facilitálni a tudás megosztását: bátorítsuk kollegáinkat, hogy a különböző képzésen tanultakat osszák meg velünk és más kollegákkal, valamint mi is osszuk meg saját tapasztalatainkat.

A rendelőnk fejlesztése vagy újratervezése során fordítsunk külön figyelmet az LMBT+ populáció speciális szükségleteire, szükség esetén vonjunk be szakértőket.

Mivel ez a betegpopuláció különösen izolált lehet, igyekezzünk segíteni pacienseinket, hogy be tudjanak kapcsolódni az LMBT+ közösségbe: tájékozódjunk az elérhető LMBT+ közösségi eseményekről és csoportokról, és ajánljuk ezeket LMBT+ betegeinknek.

Legyenek egyértelmű antdiszkriminációs protokolljaink, amelyek konkrétan kitérnek a szexuális orientációval és nemi identitással kapcsolatos diszkriminációra és mikroagresszióra is. Törekedjünk arra, hogy a beérkező eseteket és panaszokat valóban kivizsgáljuk és megoldjuk. Szükség esetén ebbe is vonjunk be szakértőket, LMBT+ személyekkel foglalkozó civilszervezeteket. Igyekezzünk folyamatosan mérni a szolgáltatásainkkal való elégedettséget és az ilyen felmérésekben térjünk ki az LMBT+ kérdésekre és LMBT+ személyek tapasztalataira is.

Az inkluzív és affirmatív ellátórendszer kialakítása nem csak a betegeinknek hanem LMBT+ kollégáinknak is támogatást jelent, ami csökkenti körükben a kiégés rizikóját, ezáltal a betegséggel, táppénzen eltöltött napok számát.

Támogassuk az LMBT+ kliensek és kollégák előbújását azzal, hogy biztonságos tereket és láthatóságot biztosítunk számukra!

Dr. Szél Zsuzsanna

kutató, pszichiáter rezidens

A szöveg az OpenDoors Handbook for health care professionals alapján készült.